Adásvétel

Lakásvásárlási illeték 2026-ban: Otthon Starttal is fizetni kell? És mikor jár kedvezmény?

📅 2026. október 23. ⏱ 8 perc olvasás ✍️ a FixLaw jogi csapata ⚖️ Szakmai ellenőrzés: ZZ · 2026. október 23.

Lakásvásárláskor a vételáron felül akár több millió forint illetékkel is számolni kell. Megmutatjuk a 2026-os 4%-os illeték szabályait, az Otthon Start és a CSOK Plusz közötti különbséget, az új ötéves cserepótló kedvezményt, valamint az első lakásvásárlók lehetőségeit.


Megtaláltad a megfelelő lakást. Megállapodtatok az árban, az önerő is rendelkezésre áll, és a bank előzetes számítása alapján a hitel is belefér.
Aztán valaki megkérdezi:
„És az illetékkel számoltatok?”
Egy 75 millió forintos lakásnál ez alapesetben 3 millió forintot jelenthet. Nem néhány tízezer forintos adminisztrációs költséget, hanem egy új konyha vagy egy komolyabb felújítás árát.
A jó hír, hogy nem minden lakásvásárlás után kell a teljes 4%-ot megfizetni. Bizonyos esetekben jelentős kedvezmény, sőt teljes illetékmentesség is járhat.
Ráadásul 2026-ban változott egy fontos szabály: már egy korábban, akár öt éven belül eladott lakás is csökkentheti az új ingatlan után fizetendő illetéket.
Nézzük meg, kinek mennyit kell fizetnie, és hogyan kerülhetők el a leggyakoribb félreértések.
Mennyi a vagyonszerzési illeték 2026-ban?
Lakásvásárláskor a vevőnek főszabály szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.
Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a az egymilliárd forintos értékhatárig.
A hétköznapi lakásvásárlásoknál jellemzően ezzel a 4%-os mértékkel kell számolni.
Nézzünk néhány egyszerű példát:
Lakás forgalmi értéke Illeték kedvezmény nélkül
40 millió Ft 1 600 000 Ft
50 millió Ft 2 000 000 Ft
65 millió Ft 2 600 000 Ft
75 millió Ft 3 000 000 Ft
100 millió Ft 4 000 000 Ft

Ezek a számok szemléltető példák, amelyeknél a vételár megegyezik a NAV által figyelembe vett forgalmi értékkel.
Ez azért fontos különbség, mert az illeték alapját nem feltétlenül az adásvételi szerződésben szereplő összeg határozza meg.
A NAV az ingatlan forgalmi értékét állapítja meg, amely sok esetben valóban megegyezik a vételárral, de ettől eltérhet.
Ha tehát valaki a piaci árnál jóval alacsonyabb vételárat tüntet fel a szerződésben, attól még nem biztos, hogy az illetéket is ez alapján számítják ki.
És természetesen nem is érdemes az adásvételi szerződésben valótlan vételárat szerepeltetni.
Otthon Start hitellel vásárolsz? Az illeték ettől még fizetendő lehet
Ez az egyik leggyakoribb félreértés a támogatott lakásfinanszírozással kapcsolatban.
Az Otthon Start kedvezményes, legfeljebb 3%-os kamatozású lakáshitel.
Sokan azonban összekeverik a kedvezményes finanszírozást az illetékmentességgel.
Pedig két különböző kérdésről beszélünk.
Az Otthon Start azt határozza meg, milyen feltételekkel juthatsz lakáshitelhez.
A vagyonszerzési illeték pedig az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó kötelezettség.
Az Otthon Start-hitel igénybevétele önmagában nem biztosít általános illetékmentességet.
Tegyük fel, hogy első lakásodat vásárolod 60 millió forintért.
A finanszírozáshoz Otthon Start hitelt használsz.
Ha más jogcímen nem vagy jogosult illetékkedvezményre vagy mentességre, a vagyonszerzési illeték főszabály szerint 2,4 millió forint lehet.
Ezzel már a vásárlási költségvetés összeállításakor érdemes számolni.
Az sem változtat automatikusan az illetékkötelezettségen, hogy a vételár mekkora részét fedezi a bank.
CSOK Plusznál viszont járhat teljes illetékmentesség
A CSOK Plusz esetében más a helyzet.
A hatályos szabályok alapján a megfelelő feltételekkel, CSOK Plusz kölcsön felhasználásával megszerzett lakástulajdon illetékmentes lehet.
Ez jelentős különbség.
Például egy 80 millió forintos lakásnál a kedvezmény nélküli illeték 3,2 millió forint lenne.
Ha azonban a vásárlás megfelel a CSOK Pluszhoz kapcsolódó illetékmentesség feltételeinek, ezt az összeget nem kell megfizetni.
Fontos ugyanakkor, hogy a mentesség a támogatáshoz kapcsolódó jogszabályi feltételekhez kötődik.
Ha a támogatást vagy az arra jogosító kamattámogatást később olyan okból kell teljes egészében visszafizetni, amelyhez a törvény az illeték utólagos kiszabását kapcsolja, a NAV később megállapíthatja az eredetileg elengedett illetéket.
Ezért a CSOK Plusz választásánál nemcsak a hitel törlesztőrészletét, hanem a kapcsolódó vállalásokat is érdemes átgondolni.
2026 egyik legfontosabb változása: már öt évvel korábbi lakáseladás is számíthat
Ez az a szabály, amelyet sok vásárló még mindig nem ismer.
Korábban a cserepótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezménynél főszabály szerint a vásárlást megelőző három évben eladott lakást lehetett figyelembe venni.
2026. január 1-jétől ez az időszak öt évre bővült.
Mit jelent ez?
Tegyük fel, hogy 2022-ben eladtál egy lakást 45 millió forintért.
Azóta albérletben éltél, és most, 2026-ban vásárolnál egy nagyobb ingatlant 70 millió forintért.
Első pillantásra a teljes 70 milliós érték után számolnád az illetéket.
Ez 2,8 millió forint lenne.
A 2026-os szabályok alapján azonban a korábbi lakáseladásod még figyelembe vehető a cserepótló vétel kedvezményénél, ha minden további feltétel teljesül.
Ebben a szemléltető példában az illetékalap:
70 millió – 45 millió = 25 millió forint.
Ennek 4%-a 1 millió forint.
A különbség a két számítás között 1,8 millió forint.
Ez nem egyedi banki akció, hanem jogszabályban szabályozott illetékkedvezmény.
Érdemes tehát előkeresni a korábbi lakáseladás szerződését akkor is, ha az már több évvel ezelőtt történt.
Miért nem ugyanaz az öt év és a három év?
Van itt egy fontos részlet.
A 2026-ban öt évre bővített időszak az értékkülönbözet alapján történő illetékszámításhoz kapcsolódik.
Ha viszont az újonnan vásárolt lakás olcsóbb, mint a korábban eladott, a teljes illetékmentességre külön szabály vonatkozik.
Ennél továbbra is a vásárlást megelőző hároméves, illetve a vásárlást követő egyéves időszak az irányadó.
Ezért a két kedvezményt nem szabad automatikusan összekeverni.
Különösen akkor érdemes ügyvéddel vagy adószakértővel egyeztetni, ha három-öt évvel korábban adtál el egy drágább ingatlant, és most olcsóbbat vásárolsz.
Mi történik, ha előbb vásárolsz, és csak utána adod el a régi lakást?
Sok családnál éppen ez a logikus sorrend.
Először megtalálják az új otthont, majd elkezdik értékesíteni a régit.
A cserepótló vétel kedvezménye ilyen helyzetben is alkalmazható lehet.
Ha a másik lakást a vásárlást követő egy éven belül értékesíted, az eladás megfelelő igazolásával kérhető a kedvezmény figyelembevétele.
Ehhez azonban már az illetékkiszabásra történő bejelentéskor érdemes nyilatkozni a tervezett eladásról.
A NAV ilyenkor a törvényben meghatározott feltételekkel felfüggesztheti az illetékkiszabási eljárást.
Ez azért hasznos, mert nem feltétlenül kell először megfizetned a teljes illetéket, majd később visszaigényelned annak egy részét.
Arra viszont ügyelni kell, hogy a tervezett eladás valóban megtörténjen és igazolható legyen.
Ha a vásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig nem igazolod az előírt módon a másik lakás eladását, a NAV a teljes illetéket, valamint a jogszabály szerinti pótilletéket is kiszabhatja.
Vagyis az egyéves határidőt nem érdemes optimista becslésként kezelni.
Ha az új ingatlan megvásárlása a régi eladásától is függ, az időzítést már az adásvételi szerződés előkészítésekor célszerű átgondolni.
Első lakásvásárlóként jár illetékkedvezmény?
Igen, de nem feltétlenül úgy, ahogy sokan gondolják.
A 35 év alatti első lakásszerzőket meghatározott feltételekkel az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő kedvezmény illeti meg.
Van azonban egy nagyon fontos értékhatár.
Az egész lakás forgalmi értéke nem haladhatja meg a 15 millió forintot.
Ez azt jelenti, hogy ha 30 évesen vásárolsz egy 55 millió forintos lakást, pusztán az életkorod és az elsőlakás-vásárlói státuszod alapján nem jár az 50%-os illetékkedvezmény.
Ez a feltétel ma már sok ingatlannál kizárja a kedvezmény alkalmazását.
Ráadásul az első lakásszerző fogalmának is vannak pontos jogi feltételei.
Nem elegendő annyit mondani, hogy „még soha nem vettem lakást”.
Bizonyos korábbi tulajdoni hányadok vagy vagyoni értékű jogok is befolyásolhatják a jogosultságot.
Ezért az életkor mellett a korábbi tulajdoni helyzetet is ellenőrizni kell.
A 12 havi részletfizetés sokaknak hasznosabb lehet
Van viszont egy másik lehetőség, amelyet érdemes ismerni.
Első lakástulajdon megszerzésekor a magánszemély kérheti az illeték pótlékmentes részletekben történő megfizetését.
A NAV a jogszabályi feltételek teljesülése esetén legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyez.
Ez nem ugyanaz, mint az illetékkedvezmény.
Az illeték összege nem csökken, viszont nem feltétlenül kell egyszerre kifizetni.
Például egy 1,8 millió forintos illetéknél a 12 havi egyenlő részlet havi 150 ezer forintot jelentene.
Ez különösen az első lakás vásárlása után lehet segítség, amikor egyszerre jelentkeznek a költözés, a bútorozás és az esetleges felújítás költségei.
A részletfizetést kérni kell, és a részleteket pontosan be kell fizetni.
Ha az engedélyezett részletfizetés valamelyik részlete elmarad, a kedvezmény elveszhet, és a fennmaradó tartozás egy összegben esedékessé válhat.
Új építésű lakásnál automatikusan nincs illeték?
Nem.
Az új építésű ingatlanoknál valóban létezik illetékmentesség és kedvezmény, de ezekhez külön értékhatárok és feltételek kapcsolódnak.
Meghatározott, vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített lakás esetében 15 millió forintos forgalmi értékig mentesség járhat.
A megfelelő feltételekkel, legfeljebb 30 millió forintos forgalmi értékű új lakásnál részleges kedvezmény is alkalmazható.
De attól, hogy egy lakás 2026-ban épült, még nem lesz automatikusan illetékmentes.
Egy 90 millió forintos új építésű lakás vásárlásánál például nem lehet egyszerűen a lakás új állapotára hivatkozva teljes illetékmentességgel számolni.
Más jogcímen természetesen fennállhat mentesség vagy kedvezmény.
Az egyes lehetőségeket ezért külön-külön kell megvizsgálni.
Mikor kell ténylegesen befizetni az illetéket?
Az illetéket általában nem az ügyvédnél, az adásvételi szerződés aláírásakor kell befizetni.
Az ingatlanszerzést a földhivatali eljárás során jelentik be illetékkiszabásra.
A vevő az illetékkedvezményekkel és mentességekkel kapcsolatos adatairól a megfelelő adatlapon nyilatkozik.
A NAV ezt követően megállapítja a fizetendő illetéket, és fizetési meghagyást küld.
Az illetéket főszabály szerint a határozat kézbesítésétől számított 30. napig kell megfizetni.
Ezért fordulhat elő, hogy valaki már hónapok óta az új lakásában lakik, amikor megérkezik az illetékről szóló értesítés.
A kellemetlen meglepetés elkerülhető, ha a várható összeget már a vásárlás előtt félreteszed.
Mit érdemes tisztázni az ügyvéddel még az adásvétel előtt?
Nem az a cél, hogy minden lakásvásárló az illetéktörvény szakértőjévé váljon.
De néhány kérdésre mindenképpen érdemes választ kapni:

Ingatlan-adásvétel előtt állsz?

A FixLaw fix díjas ügyintézéssel és partner ügyvédi közreműködéssel segít az adásvételi folyamat elindításában.

Megbízás indítása Díjszabás megtekintése