Megérkezett az utolsó vételárrészlet. Az eladó visszaigazolta az utalást, a banki ügyintézés lezárult, és végre eljött a nap, amikor átveheted az új otthonod kulcsait.
Az eladó körbevezet a lakásban, felírjátok a villanyóra állását, átad két kulcsot, majd mindenki indul a dolgára.
Egyszerűnek tűnik.
Pedig a birtokbaadás az ingatlanvásárlás egyik legfontosabb pillanata. Itt dől el, hogy pontosan milyen állapotban, milyen felszereléssel és milyen dokumentált feltételekkel kerül hozzád a megvásárolt ingatlan.
Egy hiányosan dokumentált birtokbaadásból később vita lehet a közüzemi számlák, az eltűnt berendezések, a sérülések vagy akár a kiköltözés időpontja miatt.
Nézzük meg, mire érdemes figyelni, és hogyan lehet úgy átvenni egy lakást, hogy később ne a bizonyítékokat kelljen keresgélni.
- A tulajdonjog és a birtokbaadás nem ugyanaz
Ez az első fontos különbség.
Attól, hogy megvásároltál egy ingatlant, még nem feltétlenül költözhetsz be azonnal.
Az adásvételi szerződésben a felek külön határozzák meg a vételár megfizetésének, a tulajdonjog bejegyzésének és a birtokbaadásnak a feltételeit.
Előfordulhat például, hogy az eladó a teljes vételár megérkezése után még néhány napot kér a kiköltözésre.
Ez önmagában nem feltétlenül probléma.
A gond akkor kezdődik, ha a felek csak szóban állapodtak meg az átadás időpontjáról, vagy a szerződés túl általánosan fogalmaz.
A Polgári Törvénykönyv alapján az ingatlan eladója a tulajdonjog átruházása mellett a birtok átadására is köteles.
Ezért az adásvételi szerződésnek célszerű pontosan szabályoznia, mikor és milyen feltételekkel kell az ingatlant a vevő rendelkezésére bocsátani.
2. Mikor kell az eladónak átadnia a lakást?
Erre nincs minden adásvételre egységesen alkalmazható, automatikus három- vagy nyolcnapos határidő.
Az irányadó elsősorban az, amiben a felek megállapodtak.
Gyakori megoldás, hogy a birtokbaadás a teljes vételár megfizetéséhez kapcsolódik.
Például a szerződés szerint az eladó a teljes vételár jóváírását követő öt munkanapon belül köteles átadni az ingatlant.
Más esetekben egy konkrét naptári dátumot rögzítenek.
Mindkettő működhet, de fontos, hogy a feltételek egyértelműek legyenek.
Képzelj el egy olyan helyzetet, ahol a vevő pénteken megkapja a banki folyósítás visszaigazolását, hétvégére költöztetőt rendelt, az eladó azonban hétfő előtt nem tud kiköltözni.
Ha az átadási időpontot nem rögzítették megfelelően, máris kialakulhat egy kellemetlen vita.
A költözés megszervezése előtt tehát nemcsak a vételár kifizetésének, hanem a tényleges birtokbaadásnak az időpontját is tisztázni kell.
3. Miért kell birtokbaadási jegyzőkönyv?
A birtokbaadási jegyzőkönyv lényegében az ingatlan átadásának írásos dokumentációja.
Rögzíti, hogy a felek mikor, milyen állapotban és milyen mérőóraállások mellett adták át, illetve vették át az ingatlant.
Ez különösen akkor hasznos, ha később valamelyik fél vitatja, hogy egy sérülés már az átadáskor is létezett-e.
Vagy azt, hogy a korábbi tulajdonos pontosan meddig használta az áramot és a vizet.
Egy megfelelő jegyzőkönyvben célszerű feltüntetni az ingatlan azonosító adatait, a felek nevét, az átadás pontos dátumát és időpontját, a mérőóraállásokat, az átadott kulcsokat és az ingatlan állapotára vonatkozó megjegyzéseket.
Ha valamelyik fél képviselő útján vesz részt, a képviselet jogalapját is érdemes ellenőrizni.
A dokumentumot mindkét félnek célszerű aláírnia.
Nem kell feltétlenül hosszú, bonyolult iratot készíteni.
A legfontosabb, hogy az átadás tényleges körülményeit pontosan és visszakereshetően rögzítse.
4. A mérőóraállásokat ne csak felírd, fényképezd is le
Az egyik leggyakoribb későbbi vita a közüzemi fogyasztás elszámolásával kapcsolatos.
Ki fizeti a legutóbbi villanyszámlát?
Melyik naptól számít a vevő fogyasztása?
Mi történik, ha a vízóra vagy a gázóra állását rosszul jegyezték fel?
Ezek egyszerű kérdéseknek tűnnek, de utólag nehéz lehet őket bizonyítani.
A birtokbaadáskor ezért érdemes minden mérőóra állását rögzíteni, lehetőleg fényképpel együtt.
A fényképen látható legyen a mérő azonosítója vagy gyári száma is, ahol ez megoldható.
Ha például egy lakásban külön villany-, gáz- és vízmérő működik, mindegyiket külön dokumentáljátok.
Ha több tarifa, külön mérési regiszter vagy külön mérő is van, valamennyit vegyétek számításba.
Az óraállás önmagában kevés lehet, ha később nem tudjátok bizonyítani, melyik mérőhöz tartozott.
A közműszolgáltatóknak szükségük lehet saját átadás-átvételi nyomtatványukra is. A birtokbaadási jegyzőkönyv ezt nem minden esetben helyettesíti.
5. Mennyi időd van a közművek átírására?
A birtokbaadás után érdemes mielőbb elindítani a közüzemi szerződések átírását.
Az MVM-nél a felhasználóváltozást 15 napon belül be kell jelenteni.
A pontos dokumentáció szolgáltatónként eltérhet, de rendszerint szükség van az új és a régi felhasználó adataira, a mérőóraállásokra és az átadás megfelelő igazolására.
A közműátírás ma már sok esetben online is intézhető.
Az állami e-bejelentő rendszeren keresztül több csatlakozott közüzemi szolgáltató felé egy helyen is bejelenthető a felhasználóváltozás.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan minden közüzemi vagy egyéb szerződés átíródik.
Érdemes ellenőrizni, hogy az adott víz-, áram-, gáz- vagy távhőszolgáltató részt vesz-e a szolgáltatásban, és hogy a bejelentést valóban befogadták-e.
A közműátírás elindítása és annak sikeres lezárása két külön lépés.
6. Mi történik a közös költséggel és a korábbi tartozásokkal?
Társasházi lakás vásárlásakor nemcsak a közüzemi számlákra érdemes figyelni.
A közös költség és az esetleges korábbi tartozások kérdését is tisztázni kell.
Még a szerződéskötés előtt hasznos lehet a közös képviselőtől igazolást vagy tájékoztatást kérni az eladó elszámolási helyzetéről.
A birtokbaadáskor pedig célszerű rögzíteni, hogy a felek milyen időpontig viselik az egyes rendszeres költségeket, és hogyan rendezik az esetleges utólagos elszámolást.
Tegyük fel, hogy a birtokbaadás november 18-án történik, a társasházi közös költséget azonban havi rendszerességgel szedik.
A felek között már a szerződésben célszerű meghatározni a megosztás módját.
Ugyanez igaz az éves elszámolású közüzemi költségekre is.
Ezeket sokkal egyszerűbb írásban tisztázni, mint hónapokkal később visszamenőleg vitatkozni rajtuk.
7. Mi marad a lakásban, és mi nem?
Ez az egyik legmeglepőbb konfliktusforrás.
A hirdetési fotókon gyönyörű beépített konyha látható. Az eladó a megtekintéskor azt mondta, a gépek is maradnak.
A birtokbaadáskor azonban hiányzik a mosogatógép.
Vagy leszerelték a klímaberendezést.
Esetleg eltűnt néhány olyan berendezés, amelyről a vevő úgy gondolta, a vételár részét képezi.
Az ilyen vitákat a legjobban előzetes, tételes megállapodással lehet elkerülni.
Az adásvételi szerződésben vagy annak mellékletében pontosan érdemes meghatározni, mely berendezések és ingóságok maradnak az ingatlanban.
A birtokbaadáskor pedig ellenőrizni kell, hogy ezek ténylegesen rendelkezésre állnak-e.
Nem az a fontos, hogy minden villanykapcsolóról külön felsorolás készüljön.
Hanem az, hogy a nagyobb értékű, vitatható tárgyak sorsa ne csak egy szóbeli megállapodáson múljon.
8. Mi történik, ha sérülést vagy hibát találsz átadáskor?
A vevő jellemzően több héttel, néha hónapokkal a szerződéskötés után veszi birtokba az ingatlant.
Ennyi idő alatt történhetnek változások.
Megjelenhet egy beázás.
Eltörhet egy ajtóüveg.
Megkarcolódhat a parketta a kiköltözés során.
A birtokbaadáskor ezért nemcsak a kulcsokat kell megszámolni, hanem érdemes az ingatlan állapotát is összevetni a korábban megtekintett, illetve szerződésben rögzített állapottal.
Ha hibát vagy sérülést találsz, azt írásban és fényképekkel dokumentáld.
Fontos különbség, hogy egy birtokbaadáskor észlelt sérülés, egy korábban fennálló rejtett hiba és a később keletkezett meghibásodás jogi megítélése eltérhet.
Nem minden hiba jelent automatikus eladói felelősséget.
És a birtokbaadási jegyzőkönyv aláírása sem jelenti szükségszerűen azt, hogy a vevő minden később felismerhető igényéről lemondott.
Ugyanakkor az átadáskor már látható problémákat célszerű kifejezetten rögzíteni, mert ezek később fontos bizonyítékok lehetnek.
9. Mi történik, ha az eladó nem költözik ki időben?
Ez már komolyabb helyzet.
Tegyük fel, hogy a vevő a teljes vételárat megfizette, a szerződés szerinti birtokbaadási határidő pedig lejárt.
Az eladó azonban még mindig az ingatlanban lakik.
Ilyenkor nem elegendő annyi, hogy „majd jövő héten kiköltözik”.
A késedelemnek valós következményei lehetnek.
A vevőnek például tovább kell fizetnie az albérletét, le kell mondania a költöztetőt, vagy nem tudja elkezdeni a tervezett felújítást.
Ezért érdemes már az adásvételi szerződésben megfelelően szabályozni a késedelmes birtokbaadás következményeit.
Indokolt esetben kötbér, a vételár megfelelő részének feltételekhez kötött visszatartása vagy más szerződéses biztosíték is szóba jöhet.
A felek megfontolhatják közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési kötelezettségvállalás alkalmazását is, ha annak feltételei fennállnak.
Fontos azonban, hogy a különböző biztosítékok jogi hatása és költsége eltérő.
Ha az eladó nem teljesíti a birtokbaadási kötelezettségét, a vevőnek a szerződés és a körülmények alapján kell jogi lépéseket tennie.
Nem biztonságos megoldás önhatalmúlag lecserélni a zárat vagy kipakolni az eladó tárgyait.
A megfelelő eljárásról ilyen helyzetben ügyvéddel kell egyeztetni.
10. A kulcsátadás nem csak két bejárati kulcsot jelent
Egy mai ingatlannál a belépési jogosultságok sokkal több mindent érinthetnek.
Gondolj csak a társasházi kapunyitóra, a garázstávirányítóra, a postaláda kulcsára, a riasztó kódjára vagy az okosotthon-rendszer hozzáféréseire.
Egy családi háznál ehhez még hozzájöhet a kertkapu, a melléképületek, a tárolók és a gépészeti helyiségek kulcsa.
A birtokbaadási jegyzőkönyvben érdemes felsorolni, melyikből hány darabot adtak át.
Elektronikus beléptetők vagy okoseszközök esetében pedig a korábbi felhasználói hozzáférések rendezésére is figyelni kell.
A gyakorlatban kellemetlen helyzetet okozhat, ha az eladó ugyan átadja a lakáskulcsot, de az okos termosztát, a kamerarendszer vagy a garázskapu továbbra is az ő felhasználói fiókjához kapcsolódik.
Gyors ellenőrzőlista a birtokbaadás napjára
Mielőtt aláírod a jegyzőkönyvet, ellenőrizd a következőket:
- Az ingatlan kiürített, birtokba vehető állapotban van-e a szerződésnek megfelelően?
- Minden helyiséghez, tárolóhoz és garázshoz hozzáférsz-e?
- Megvannak-e a szerződésben vállalt berendezések és ingóságok?
- Rögzítettétek és lefényképeztétek valamennyi mérőóra állását?
- Dokumentáltátok az esetleges sérüléseket és hiányosságokat?
- Átadták-e az összes kulcsot, távirányítót, belépőkódot?
- Rendelkezésre állnak-e a gépészeti eszközök fontos dokumentumai és elérhető kezelési információi?
- Tisztázott-e a közüzemi és társasházi költségek elszámolása?
- Mindkét fél aláírta-e a pontos dátumot tartalmazó birtokbaadási jegyzőkönyvet?
- Megvan-e a szükséges dokumentáció a közműátírás elindításához?
Ha valamelyik kérdésre nem a válasz, az eltérést és a rendezés vállalt módját érdemes rögzíteni.
Miért számít ennyire a birtokbaadás időpontja?
Van még egy jogi részlet, amelyről a vevők ritkán hallanak.
A Polgári Törvénykönyv külön szabályozza azt az esetet, amikor az ingatlan birtokbaadása a tulajdonjog földhivatali bejegyzése előtt történik.
Ilyenkor főszabály szerint a birtokátruházás napjától a vevő szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és a véletlen károk meghatározott kockázatát is.
Ezért a birtokbaadás nem egyszerűen egy költözési esemény.
Jogi és pénzügyi következmények kapcsolódhatnak hozzá.
A szerződésben és a birtokbaadási jegyzőkönyvben szereplő időpontnak ezért a tényleges átadást kell tükröznie.
Nem érdemes előre dátumozni egy olyan jegyzőkönyvet, amikor az ingatlan még nincs a vevő birtokában.
A jó adásvétel a kulcsátadáskor zárul igazán
Egy ingatlanvásárlásnál természetes, hogy a legtöbb figyelmet az áralku, a hitel és a szerződéskötés kapja.
Pedig az új otthon tényleges átvétele legalább ennyire fontos.
A jó birtokbaadás nem bonyolult.
Egyszerűen azt jelenti, hogy mindenki pontosan tudja, mit ad át, milyen állapotban, milyen elszámolással és milyen dokumentumokkal.
Egy félórás, gondosan dokumentált átadás később sok kellemetlen félreértést előzhet meg.
FixLaw – az adásvétel jogi előkészítésétől a biztonságos átadásig
A FixLaw országos partnerügyvédi hálózatában az ingatlan-adásvételi szerződések előre kalkulálható, fix ügyvédi díjjal készülnek.
A szerződés előkészítésekor a birtokbaadás feltételei, a fizetési határidők és az esetleges késedelem következményei is tisztázhatók.
Így nem a kulcsátadás napján kell kiderülnie, hogy a felek mást értettek ugyanazon a megállapodáson.
Ha már megtaláltad az ingatlant, érdemes az adásvételi szerződést úgy előkészíteni, hogy a folyamat végén a birtokbaadás is egyértelműen rendezett legyen.