Megtaláltad a megfelelő házat. Az eladóval sikerült megállapodni az árban, a finanszírozás is rendben van, és már az adásvételi szerződés időpontját egyeztetitek.
Ekkor érkezik egy váratlan információ:
„Még meg kell kérdeznünk a másik tulajdonost, mert elővásárlási joga van.”
Ez elsőre apró adminisztrációnak hangzik. Legfeljebb néhány plusz aláírás, igaz?
Nem feltétlenül.
Az elővásárlási jog bizonyos helyzetekben azt eredményezheti, hogy végül nem te vásárolod meg az ingatlant, hanem valaki más.
Ráadásul az elővásárlási jog nem mindig látszik külön bejegyzésként a tulajdoni lapon, és a gyakorlására vonatkozó határidőkkel kapcsolatban is sok a félreértés.
Nézzük meg, mit jelent ez egy lakásvásárlásnál, mikor kell vele számolni, és hogyan lehet elkerülni, hogy egy egyébként jól induló adásvétel emiatt akadjon el.
Mit jelent pontosan az elővásárlási jog?
Kezdjük egy egyszerű példával.
Találsz egy ingatlant 65 millió forintért. Az eladó elfogadja az ajánlatodat, és már csak a szerződéskötés van hátra.
Csakhogy az ingatlanhoz kapcsolódik egy elővásárlási jog.
Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak lehetősége lehet arra, hogy a te ajánlatodban szereplő feltételekkel, téged megelőzve vásárolja meg az ingatlant.
Fontos a megfogalmazás: ugyanazokkal a feltételekkel.
Az elővásárlásra jogosult nem mondhatja egyszerűen azt, hogy neki is tetszik a ház, de csak 58 millió forintot adna érte.
Az sem működik, hogy megtartaná a vételárat, viszont teljesen más fizetési ütemezést szeretne.
Az elővásárlási jog lényege, hogy a jogosult a megfelelően közölt vételi ajánlatot annak lényeges feltételeivel együtt elfogadhatja.
Ha ezt jogszerűen megteszi, az adásvételi szerződés az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre.
Az eredeti érdeklődő pedig eleshet a vásárlás lehetőségétől.
Hol találkozhatsz elővásárlási joggal?
A leggyakoribb eset az osztatlan közös tulajdon.
Képzelj el egy telket, amelyen két különálló ház található.
Az egyikben az egyik család lakik, a másikban egy másik.
Mindkét háznak saját bejárata és elkülönített kertrésze van. A tulajdoni lapon azonban a teljes ingatlan egyetlen helyrajzi számon szerepel, a két tulajdonos pedig 1/2–1/2 tulajdoni hányaddal rendelkezik.
Ha az egyik tulajdonos a saját tulajdoni hányadát külső vevőnek szeretné eladni, a másik tulajdonost főszabály szerint elővásárlási jog illeti meg.
Vagyis hiába nézted meg az egyik házat, és hiába egyeztél meg az eladóval, a másik tulajdonos adott esetben a helyedbe léphet.
Hasonló helyzet fordulhat elő egy osztatlan közös tulajdonú ikerháznál vagy egy közös tulajdonban álló teremgarázsnál is.
De nem kizárólag ilyen ingatlanoknál létezhet elővásárlási jog.
Előfordulhat szerződés alapján, illetve külön jogszabály is biztosíthatja.
Ezért nem elegendő pusztán azt megkérdezni az eladótól, hogy hány tulajdonosa van az ingatlannak.
Azt is tisztázni kell, hogy van-e bárki, aki az értékesítés során elővásárlási joggal élhet.
A társasházaknál különösen könnyű félreérteni a helyzetet
Sokan azt gondolják, hogy ha egy társasházban vesznek lakást, akkor a többi lakástulajdonosnak automatikusan elővásárlási joga van.
Ez általában nem így van.
Egy önálló társasházi albetétként nyilvántartott lakás esetében a többi lakástulajdonost pusztán a társasházi jogviszony miatt nem illeti meg automatikusan elővásárlási jog.
Más lehet azonban a helyzet, ha az alapító okirat vagy más jogcím ilyen jogosultságot biztosít.
És egészen más kérdés, ha nem önálló lakásról, hanem közös tulajdonú garázshelyről vagy más tulajdoni hányadról beszélünk.
Ezért társasházi vásárlásnál nemcsak az számít, hogy mit ír a hirdetés.
A tulajdoni lap és szükség esetén a társasház alapító okirata is fontos dokumentum lehet.
Miért nem biztos, hogy az elővásárlási jogot megtalálod a tulajdoni lapon?
Ez az egyik legfontosabb részlet.
Egyes elővásárlási jogokat külön bejegyeznek az ingatlan-nyilvántartásba.
Más jogosultságok azonban közvetlenül jogszabályból következnek.
Ilyen például a tulajdonostársakat megillető törvényes elővásárlási jog.
Ezért egy olyan tulajdoni lap, amelyen nem szerepel külön az „elővásárlási jog” megnevezés, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy senkinek nincs ilyen jogosultsága.
Osztatlan közös tulajdonnál már önmagában a tulajdonosi szerkezetből következhet az elővásárlási jog fennállása.
Ez különösen akkor jelent problémát, ha a vevő csak az adásvételi szerződés előkészítésének végén szembesül vele.
Ilyenkor újabb dokumentumokra, értesítésekre és nyilatkozatokra lehet szükség.
Jobb tehát az ügylet elején tisztázni a kérdést.
Hogyan működik az elővásárlási jog a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy megállapodtatok egy osztatlan közös tulajdonú házrész megvásárlásáról.
Az eladó elfogadhatónak tartja a vételi ajánlatodat.
Ha egy másik tulajdonost elővásárlási jog illet meg, az eladónak főszabály szerint még az ajánlat elfogadása előtt közölnie kell vele a teljes vételi ajánlatot.
Nem elegendő egyszerűen megkérdezni:
„Szeretnéd megvenni a házat?”
A jogosultnak ismernie kell a tényleges feltételeket.
Nemcsak a vételárat, hanem például a fizetési határidőket és az ügylet egyéb lényeges rendelkezéseit is.
Ez azért fontos, mert az elővásárlási jog nem általános lehetőség arra, hogy valaki új alkut kezdeményezzen.
A jogosult arról dönt, hogy a vele közölt ajánlatot elfogadja-e.
Ha megfelelően és határidőben elfogadja, az eredeti vevő helyett ő szerezheti meg az ingatlant.
Ha nem él a jogával, az eladó az eredeti ajánlatnak megfelelően, illetve az eladó számára kedvezőbb feltételekkel értékesíthet.
Mennyi ideje van az elővásárlásra jogosultnak válaszolni?
Az interneten gyakran találkozhatsz olyan kijelentésekkel, hogy az elővásárlási jog gyakorlására mindig 8, 15 vagy 30 nap áll rendelkezésre.
Ez így nem pontos.
Az általános polgári jogi szabályozás nem határoz meg minden ingatlan-adásvételre egységes, automatikusan alkalmazandó 15 vagy 30 napos válaszadási határidőt.
A jogosult számára megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy felelősen dönthessen az ajánlat elfogadásáról.
Ennek megítélésekor a körülmények is számítanak.
Például az ingatlan értéke, a fizetés módja, a jogosult korábbi információi és a vételár előteremtésének reális lehetősége.
Egy több tízmillió forintos ingatlan megvásárlásáról nem feltétlenül lehet érdemben dönteni egyetlen nap alatt.
A bírósági gyakorlat szerint a túl rövid, a jog gyakorlását ellehetetlenítő határidő nem megfelelő.
Azt is fontos tudni, hogy a jogosult elfogadó nyilatkozatának a megfelelő határidőn belül meg kell érkeznie az eladóhoz.
A biztonságos megoldás az, ha az értesítést, a nyilatkozattételre biztosított időt és annak igazolását már az ügyvéd tervezi meg.
Mi történik, ha a jogosult nem válaszol?
Ez gyakorlati szempontból legalább olyan fontos, mint maga az elővásárlási jog.
Nem minden jogosult szeretne vásárolni.
Sőt, előfordulhat, hogy egyáltalán nem reagál az értesítésre.
Ilyenkor megfelelő feltételek mellett folytatható az adásvétel, de az eljárást dokumentálni kell.
Ha az elővásárlásra jogosult nem tesz lemondó nyilatkozatot, a földhivatali bejegyzéshez szükség lehet az eladó megfelelő alakiságú nyilatkozatára, valamint annak igazolására, hogy a vételi ajánlatot és az írásbeli felhívást a jogosulttal szabályszerűen közölték.
Ezért nem megfelelő megoldás annyi, hogy:
„Felhívtam a szomszédot, nem akarja megvenni.”
A szóban elhangzott válasz és a földhivatal által elfogadható dokumentáció nem ugyanaz.
Ha a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt az értesítés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a jogszabály bizonyos kivételes megoldásokat is lehetővé tesz.
Ezek azonban nem használhatók egyszerű kényelmi megoldásként.
A megfelelő eljárást mindig az adott ügylet alapján kell meghatározni.
Teremgarázs vásárlásánál külön szabályok is számíthatnak
Egyre gyakoribb, hogy a lakás mellé a vevő külön garázst vagy teremgarázs-beállót vásárol.
Ezek jogi helyzete azonban nem mindig egyforma.
Van olyan parkolóhely, amely önálló ingatlanként szerepel a nyilvántartásban.
Más esetben a vevő valójában egy nagyobb garázsingatlan meghatározott tulajdoni hányadát szerzi meg.
Utóbbi esetben elővásárlási jogok is felmerülhetnek.
A hatályos ingatlan-nyilvántartási szabályozás bizonyos társasházi vagy szövetkezeti garázsingatlanoknál külön lehetőséget biztosít a vételi ajánlat kifüggesztésének igazolására.
Ez a gyakorlatban jelentősen egyszerűsíthet egy olyan ügyletet, ahol sok tulajdonostárs rendelkezik elővásárlási joggal.
De fontos hangsúlyozni: a kifüggesztés lehetősége nem alkalmazható automatikusan minden garázsra vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlanra.
A jogszabályban meghatározott feltételeknek teljesülniük kell.
Mi történik, ha valaki tényleg él az elővásárlási jogával?
Nézzünk egy szemléltető példát.
Egy kétlakásos, osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik házrészét 62 millió forintért hirdetik.
Megnézed, tetszik, és az eladó elfogadja az ajánlatodat.
A másik tulajdonost azonban elővásárlási jog illeti meg.
Az ügyvéd közreműködésével a vételi ajánlatot megfelelően közlik vele.
A másik tulajdonos úgy dönt, hogy a teljes ajánlatot elfogadja, és képes a feltételeket teljesíteni.
Ebben az esetben ő vásárolhatja meg az ingatlant.
Ez a helyzet az eredeti vevő számára természetesen csalódás.
Különösen akkor kellemetlen, ha már banki ügyintézést indított, értékbecslést rendelt vagy más költségei keletkeztek.
Éppen ezért érdemes az elővásárlási jog rendezését az ügylet korai szakaszába helyezni.
És ugyanilyen fontos, hogy a szerződés megfelelően szabályozza, mi történik a már megfizetett összegekkel, ha végül az elővásárlásra jogosult szerzi meg az ingatlant.
És mi történik, ha figyelmen kívül hagyják az elővásárlási jogot?
Ezt sem érdemes félvállról venni.
Ha az eladó az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az a jogosulttal szemben hatálytalan lehet.
Ez nem ugyanaz, mint amikor minden érintett számára automatikusan semmis az egész ügylet.
A jogosultnak külön jogérvényesítési lehetősége van.
A Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül léphet fel, megfelelő elfogadó nyilatkozattal és teljesítőképessége igazolásával.
A szerződéskötéstől számított három év elteltével ilyen igényt már nem érvényesíthet.
Vagyis az elővásárlási jog megsértése nem feltétlenül csak a szerződéskötés napján okozhat gondot.
A később kialakuló jogvita az ingatlan tulajdonjogi helyzetét is érintheti.
Ezért egy ilyen ügyletnél különösen fontos, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás igazolható és jogszerű legyen.
Vevőként mit ellenőrizz a foglaló előtt?
Ha osztatlan közös tulajdonú házat, ikerházrészt, garázst vagy olyan ingatlant vásárolsz, amelynél elővásárlási jog merülhet fel, érdemes végigmenni ezen az ellenőrzőlistán:
- Tulajdoni lap: pontosan milyen tulajdoni hányadot vásárolsz, és kik a további tulajdonosok?
- Elővásárlásra jogosultak: van-e törvényen vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog?
- További dokumentumok: szükséges-e társasházi alapító okiratot vagy használati megosztási megállapodást vizsgálni?
- Értesítés: hogyan, mikor és milyen feltételekkel közlik a vételi ajánlatot a jogosultakkal?
- Foglaló: mi történik a már átadott pénzzel, ha a jogosult él az elővásárlási jogával?
- Banki finanszírozás: elegendő idő marad-e a hitelbírálatra és a folyósításra az elővásárlási eljárás után?
- Dokumentáció: rendelkezésre állnak-e a földhivatali tulajdonjog-bejegyzéshez szükséges nyilatkozatok és igazolások?
Ha ezek közül valamelyik kérdésre nincs egyértelmű válasz, nem feltétlenül kell lemondanod az ingatlanról.
De az adásvétel feltételeit még érdemes tisztázni.
A legfontosabb tanulság: nem csak az számít, hogy az eladó el akarja-e adni
Egy ingatlan-adásvételnél természetes, hogy a vevő és az eladó elsősorban egymással egyeztet.
Az elővásárlási jog azonban azt jelenti, hogy bizonyos esetekben egy harmadik személy jogosultságával is számolni kell.
Ez nem feltétlenül teszi bonyolulttá vagy kockázatossá az ügyletet.
Sok elővásárlási joggal érintett ingatlan értékesítése megfelelő előkészítéssel gördülékenyen lebonyolítható.
A lényeg az, hogy ne az utolsó pillanatban derüljenek ki a szükséges lépések.
Egy jól elkészített adásvételi szerződésnél az elővásárlási jog kérdése, az értesítések, a fizetési feltételek és a lehetséges kimenetelek már előre tisztázottak.
FixLaw – fix díjas ügyvédi segítség ingatlan-adásvételhez
A FixLaw országos partnerügyvédi hálózatában az ingatlan jogi helyzetének ellenőrzése és az adásvételi szerződés előkészítése is a szolgáltatás része.
Ha az ügyletben elővásárlási jog merül fel, érdemes ezt már a megbízás kezdetén jelezni, hogy az ügyvéd a szükséges lépéseket időben megtervezhesse.
Az ügyvédi munkadíj előre kalkulálható, így a jogi ügyintézés költségeivel is tervezhetsz.